iWell Guard

Spider Grandmother, a délnyugati pueblo népek teremtő nagyanyja és bölcsességet közvetítő tanítója

Spider Grandmother (hopi Kokyangwuti, navajo Na’ashje’ii Asdzaa, más pueblo nyelvekben saját neveken) a délnyugati pueblo népek teremtő nagyanyja és bölcsességet közvetítő tanítója. Az amerikai vallástörténet legjelentősebb női teremtőalakjai közé tartozik.

TeremtőNative AmericanTeremtő nagyanya

Tartalomjegyzék

Spider Grandmother - Götter aus der Native-american-Tradition, historisch-illustrativ

Elhelyezés a pueblo panteonban

Spider Grandmother az észak-amerikai délnyugat pueblo nyelvű népeinek legfőbb női teremtőalakja: a hopik, a zunik, a navajók (technikailag athabaszkán, de kulturálisan a pueblo rendszerbe integrált), a tewák, tiwák, towák és a keresán népek (Acoma, Laguna, Santa Ana) körében egyaránt. Minden egyes hagyományban saját névvel szerepel, ám az összekötő kapocs a pók formájú nagyanya-teremtő szerkezeti helyzete.

Vallástudományos szempontból a világ számos vallásában megtalálható női főlény-teremtők osztályába sorolható. Szerkezetileg rokonítható az andoki Pachamama kozmogonikus funkciójával, a mezoamerikai Coatlicuéval, az ókori görög Gaiával, az ókori indiai Aditivel és a nyugat-afrikai Asase Yával. Spider Grandmother ezektől a párhuzamoktól specifikus pók-komponense és tanítói szerepe révén különbözik.

A pueblo valláson belül Spider Grandmother gyakran közvetítőként jelenik meg a magasabb rendű teremtőelvek és az emberek között.

A hopik körében ő kíséri az első embereket az Emergence-felemelkedés során, amelynek során az előző négy világból a jelenlegi ötödik világba jutnak; a navajók körében ő tanítja meg az első szövőnőknek a szövés mesterségét, és ezzel a kozmikus rendet örökíti át az emberekre.

Név és etimológia

A pueblo elnevezések nyelvenként változnak. Hopiul neve Kokyangwuti, amely szó szerint pókasszonyt jelent (kokyang = pók, wuti = asszony). Navajoul neve Na’ashje’ii Asdzaa, szintén pókasszony. Zuniul neve Awitelin Tsita, ami földanyát jelent, és kifejezetten a földdel való kapcsolatot hangsúlyozza.

A keresán pueblókban (Acoma, Laguna, Cochiti, Zia, Santo Domingo, San Felipe, Santa Ana) neve Tsitsi’ittini vagy Tse-che-nako, amelyet gondolkodó asszonyként vagy szellem-első-asszonyként fordítanak. Ebben az összefüggésben különösen előtérbe kerül a tanítói szerep: Tse-che-nako az első gondolkodó, aki gondolatai révén hozza létre magát a világot.

Az angol Spider Grandmother szókapcsolat az amerikai angolszász indián irodalomban a 19. század vége óta általánosan használatos. Hangsúlyozza a nagyanya-megszólítást, amely a legtöbb pueblo hagyományban valóban a rituális nyelv részét képezi (shiwóyeé navajoul, so’wuti hopiul).

A nagyanya-megszólítás szerkezetileg megfelel a lakota nagyanya-megszólításnak, az Unci névnek (lásd Tunkasila), és az észak-amerikai indián hagyományok nemi-bipoláris rokonsági teológiáját tükrözi.

Leírás és ikonográfia

Spider Grandmother alakját a pueblo elbeszélések több formában írják le. Alapalakja egy kis fekete pók, amely egy földüregben vagy szikla alatt lakik.

Bármikor átváltozhat azonban méltóságteljes, fehér hajú, ráncos arcú öregasszonyná, aki hagyományos pueblo viseletben jelenik meg, és botjára támaszkodva szól az emberekhez.

A hopi ikonográfiában gyakran a vállán egy kis pókfigurával ábrázolják, ami kettős alakját vizualizálja. A 11-14. századból fennmaradt pueblo kerámiákon (Mimbres, Anasazi) pókmotívumok találhatók, amelyeket a régészet gyakran Spider Grandmother-megnyilvánulásokként értelmez. Ez az azonosítás azonban spekulatív, mivel az érintett régészeti kultúrák emikus elnevezése nem ismert.

A modern pueblo szövészetben és fazekasságban, különösen a navajo szőnyegszövési hagyományban a Spider Grandmother-motívum központi elem.

A szőnyegek sokszor tartalmaznak egy ún. Spider-Hole-t, egy szándékos apró szövési hibát a szőnyeg közepén, amellyel a pókasszonyt tisztelik, hiszen egy tökéletes mű kérdőre vonná tanítói elsőbbségét. Ezt a gyakorlatot Wesley Thomas navajo antropológus és Roxanne Swentzell navajo szövőnő részletesen leírta.

Mitológiai elbeszélések

Spider Grandmother mitológiai hagyománya az amerikai indián vallás leggazdagabb elbeszéléskincsének egyike. Az egyik központi elbeszélésosztály a hopi Emergence-mítosz: az emberek kezdetben a föld alatt éltek, ahol egyre több baj és viszály gyűlt össze.

Spider Grandmother segít az embereknek, hogy egy nádszálon felmásszanak a következő világba. Ez a felemelkedés négy világon keresztül ismétlődik, míg az emberek végül a jelenlegi ötödik világba érnek. Minden egyes világban Spider Grandmother a kísérő és a tanító, aki megvédi az embereket attól, hogy elveszítsék küldetésüket.

A második elbeszélésosztály a navajo Hős-ikrek ciklusa. Spider Grandmother a fiatal hősökkel, Monster-Slayerrel és Born-for-Waterrel találkozik, akik atyjukat, Tsohanoait (a napot) keresik.

Megtanítja nekik a varázslatos énekeket, és megadja nekik azokat a védőamuletteket, amelyek segítségével később legyőzhetik a világ szörnyeit. Ezt a Hős-ikrek-mítoszt John Bierhorst (The Mythology of North America, 1985) részletesen tárgyalja, és az észak-amerikai indián vallás egyik legismertebb elbeszélése.

A harmadik elbeszélésosztály a szövőmesterség alapítástörténete. Spider Grandmother megtanítja az első pueblo asszonyokat a fonásra és a szövésre, és ezzel megadja nekik azt az erőt, hogy szövéseikkel rendet teremtsenek a világban.

A szövés kozmológiai jelentőségét a pueblo hagyományban, a szövetet mint a kozmikus rend modelljét, a szövés mint szimbolikus teremtési aktust Roxanne Swentzell, Patricia Anne Davis és Kate Peck Kent navajo szövészetkutató (Navajo Weaving, 1985) rendszeresen leírta.

A negyedik fontos elbeszélésosztály a kozmogonikus pókháló-teremtés az acoma hagyományban. Ebben Spider Grandmother első tette az, hogy a semmiből kozmikus hálót sző, amely a világ szerkezetét alkotja. A háló csomópontjaira helyezi el az első lényeket: a csillagokat, a napot, a holdat, a hegyeket és végül az embereket.

Az egész univerzum egyetlen nagy pókháló, amelyben minden lényt Spider Grandmother finom szálai kötnek össze. Ez a kozmológiai elképzelés, az univerzum mint háló, figyelmet kapott az összehasonlító vallástudományban, mert szerkezetileg a hinduista maja-koncepcióhoz hasonlít, anélkül hogy köztük történeti kapcsolat állt volna fenn.

Kultusz és rituális jelenlét

Spider Grandmother rituális tisztelete a pueblo hagyományban mindenütt jelen van, még ha nem is központilag intézményesített formában.

Minden kiva-ülésen (kiva: a pueblo népek föld alatti szertartási kamrája) az elején segítségül hívják, minden szövési tevékenységben a Spider-Hole-szövési hiba beépítésével tisztelik, és a nagy pueblo ünnepeken (kachina-táncok, lásd Kachina; a navajók Yei-bi-chai-táncai) kísérőként és oltalmazóként hívják segítségül.

A hopik körében különösen jelentős rituális alkalmazás a Spider-Sand-Painting-hagyomány. Ebben a rítusban a talajon színes homokporból bonyolult mandalát rajzolnak, amelynek középpontja Spider Grandmothert ábrázolja.

A homokkép rituális gyógyeszközként szolgál: a beteg a középpontba ül, miközben a gyógyítók jelképesen átviszik a betegséget a homokképre, majd azt megsemmisítik, hogy a betegséget véglegesen eltávolítsák a világból.

A Sand-Painting-hagyomány különösen a navajók körében (iikaah névvel) fejlett, és az amerikai indián vallás egyik legtöbbet dokumentált rituális jelensége.

A homokképek vallási-rituális eszközök, nem képzőművészeti alkotások: napközben készítik, este használják, és a szertartás végén megsemmisítik. A Sand-Painting-motívumok nem rituális kontextusban történő reprodukálását (falképeken, nyomatokon) a navajo hagyomány kulturális kisajátításként kritikusan ítéli meg.

Védelmi gyakorlat és apotropaikus hatás

Spider Grandmother a pueblo hagyomány egyik legfontosabb oltalmazó alakja. Apotropaikus tisztelete négy területre összpontosul: gyermekek és várandós nők védelme, a háztartás védelme, betegségek elleni védelem és az utazás közbeni oltalom.

A konkrét védelmi gyakorlatok közé tartozik egy kis pók-ábrázolás, például türkizből faragott pók vagy bőrre rajzolt pók elhelyezése a bejáratnál vagy az alvótér felett, pókhálók gyűjtése a sziklahasadékokból, és kis védőszövetek szövése beépített Spider-Hole-lal.

A navajók emellett ismerik a spider-bite-prayer gyakorlatát: akit pók mar meg, azt az eseményt Spider Grandmother üzeneteként kell értelmezni, és hálaadó imát mondani, ahelyett hogy a pókot megölnék.

Különösen figyelemre méltó védelmi gyakorlat a születéskori névadó szertartás. A hopik és a tewák körében a megszületett gyermeket a 20. életnap egy gondos szertartásán először viszik a napfényre; ekkor Spider Grandmothert kérik, hogy a gyermeket egész életútján kísérje.

Ezt a névadó szertartást Frank Cushing és Elsie Clews Parsons klasszikus pueblo etnográfiáikban rendszeresen leírták.

Egy további sajátos védelmi gyakorlat a Spider-Web-Crib-hagyomány. A navajóknál az újszülött bölcsőjéhez vékony zsinórokból stilizált pókháló kerül, amely az alvó gyermek felett függ. Ez a védelmi szerkezet hivatott felfogni a gyermek rossz álmait, és megakadályozni, hogy azok a tudatba behatolhassanak.

Ebből a navajo védőbölcső-hagyományból vezethető le a később kereskedelmi forgalomba kerülő álomfogó (dreamcatcher) hagyomány, amely ma már az őslakos népeken jóval túl is elterjedt. Helen Hardin navajo kutató munkáiban részletesen kimutatta a hagyományos Spider-Web-Crib és a modern álomfogó-ipar közötti megszakítatlan vonalat.

Párhuzamok más kultúrákban

A pókasszony-konfiguráció vallásfilozófiailag szokatlan. A világ vallásainak legtöbb női teremtőalakja antropomorf (Gaia, Aditi, Asase Ya, Pachamama), míg Spider Grandmother megőrzi zoomorf alapalakját. Legszorosabb párhuzama az afrikai-karibi Anansi-hagyomány (egy hím pók), amely szerkezetileg hasonló, de nemét tekintve ellentétes.

Távolabbi párhuzamot kínál a görög mitológiai Arachne-hagyomány, amelyben egy halandó szövőnő mesterségével Athéné istennőt hívja ki, és végül póká változtatják. Ez az elbeszélés elválasztja egymástól az emberi szövőnőt és az isteni pókot (Athéné maga antropomorf marad), míg a pueblo hagyományban a pók-lény és a kozmológiai tanító egyetlen alakban esik egybe.

Az észak-amerikai indián hagyományokon belül Spider Grandmother szoros párhuzamot mutat a navajók Changing Woman alakjával (amellyel funkcionálisan szorosan rokon, de ikonográfiailag különbözik) és a lakoták White Buffalo Calf Woman alakjával (amellyel az alapítói tanító szerepét osztja, de eltérő kulturális tartalmakat közvetít).

A modern pueblo népek Anasazi-elődkultúrája (kb. Kr. e. 200-tól Kr. u. 1300-ig) látványos sziklavárosaiban (Mesa Verde, Chaco Canyon, Bandelier) számos sziklafestményt és petroglifát hagyott hátra, amelyekben a pók-motívum kiemelkedő helyen szerepel.

Ez a több mint ezeréves folytonosság az archéológiai pókszimbólumok és az élő pueblo vallás között Spider Grandmothert az amerikai vallástörténet egyik leghosszabb ideje dokumentált vallási alakjává teszi. A Chaco Canyon pókmotívumait, amelyek rituális funkcióját a kutatás vitatja, a modern pueblo teológia a mai Spider Grandmother-hagyomány közvetlen előzményeinek tekinti.

Mai recepció és kutatás

Spider Grandmother a modern pueblo gyakorlatban töretlen életerővel van jelen.

Az Egyesült Államok délnyugati részének, Új-Mexikónak és Arizonának pueblo népei (különösen a Hopi-fennsíkokon élő hopik, az Acoma-pueblo és a Zuni-pueblo tagjai) a mai napig gyakorolják hagyományos vallásaikat, amelyeket a spanyol és amerikai gyarmatosítás évszázadai csupán részben törtek meg. A pók-nagyanya szinte minden kiva-rítusban jelen van.

Az akadémiai kutatásban Frank Cushing, Elsie Clews Parsons, Alfonso Ortiz, Joseph Suina pueblo teológus és Kate Peck Kent navajo szövészetkutató rendszeresen tárgyalja a Spider Grandmother-hagyományt. Joseph Suina az And Then I Went to School (1985) című munkájában megrendítően írta le a pueblo vallás és az amerikai iskolakötelesség közötti konfliktust.

Vallástudományos szempontból Spider Grandmother fontos példája egy sajátosan amerikanindián teológiának, amely nem szorítható be az összehasonlító vallástudomány tipológiai kategóriáiba.

Kettős alakja, mint pók és mint nagyanya, kozmogonikus funkciója és pedagógiai tanítói szerepe sajátos teológiai konstrukciót alkot, amely a pán-amerikai vallástörténetben önálló figyelmet érdemel. Az iWell Guard pueblo hagyományhoz való kapcsolódása ezeket az összefüggéseket vallástörténetileg mutatja be, hatásígéretek és spirituális ajánlások nélkül.

Egy fontos újabb kutatási irány a nemi viszonyok kérdésével foglalkozik a pueblo vallásban. A pueblo népek, egészen másként, mint a 16-17. században rájuk erőltetett spanyol-katolikus missziós kultúra, figyelemre méltó vallási-társadalmi nemi egyenlőséggel jellemezhetők.

A pueblo asszonyok tulajdonolják a házakat, a földeket és a rituális eszközöket; sok rituális gyakorlati terület kizárólag a nők számára fenntartott.

Spider Grandmother mint legfőbb női teremtő e szocio-vallási nőiség teológiai megalapozása. Pueblo írónők, mint Leslie Marmon Silko (Ceremony, 1977) és Paula Gunn Allen (The Sacred Hoop, 1986), rendszeresen dolgozták ki ezt a matrilineáris és rituálisan matricentrikus pueblo vallást a keresztény-missziós patriarchális hagyománnyal szemben.

Irodalom és források

Az alábbi válogatás a pueblo vallás és a délnyugati indián kutatás legfontosabb munkáit sorolja fel.

A pókasszony a hopi Emergence-elbeszélésben

A hopik teremtési és vándorlási hagyományában az az alak, amelyet az angol nyelvű kutatás Spider Grandmotherként jelöl, központi szerepet tölt be.

Hopi neve Kookyangwso’wuuti. Az ún. Emergence-elbeszélésben az emberek korábbi világokból emelkednek fel a mostani világba, és a pókasszony azok közé a lények közé tartozik, akik ezt a felemelkedést lehetővé teszik és kísérik. Az élőlények teremtésében is részt vevőnek tartják.

Ezt az anyagot többek között H. R. Voth mennonita misszionárius jegyezte fel, aki 1900 körül kiterjedt gyűjteményt készített Oraibiban, valamint Mischa Titiev etnográfus az 1930-as években. Mindkét forrás problematikus.

Voth részben a hopik akarata ellenére gyűjtött, és rituális anyagot tett közzé, amelyet a hopik saját megítélése szerint nem szántak a nyilvánosságnak. Titiev Oraibi belső konfliktusainak idején dolgozott ott. A Hopi Törzsi Kormányzat később többször is felszólalt e feljegyzések további terjesztése ellen.

Magában az elbeszélésben a pókasszony segítő alakként jelenik meg, aki tanácsot ad, figyelmeztet és nehéz helyzetekben beavatkozik, anélkül hogy átvállalná a emberi szereplők főszerepét. Jellemző vonása a magas kor, a bölcsesség és az esetleges, szinte feltűnésmentes megjelenés összekapcsolása.

A kutatás hangsúlyozza, hogy nem hatalmi figuraként értelmezendő, hanem olyan instanciaként, amely tudást közvetít. Megbízható ismertetése egyszerre köteles jelezni, hogy a hopi hagyomány számos részletét maga a közösség védettnek tekinti, és hogy a publikált változatok csupán egy részletet mutatnak, amelynek keletkezési körülményei kritikus mérlegelést igényelnek.

Spider Woman a dinék körében és szerepe a szövésben

A dinék körében egy rokon, de önálló alak jelenik meg, amelyet a kutatás Spider Womanként ad vissza, és amely diné nevén Naʼashjéʼii Asdzáá.

Szorosan kapcsolódik a hős-ikrekhez, akiknek a nagy elbeszélésciklusokban segítséget nyújt. Több változatban is figyelmezteti az ikreket az apjukhoz, a naphoz vezető út veszélyeire, és védelmi eszközöket ad nekik útravalóul.

A diné hagyomány egy különös szála Spider Womant a szövéssel köti össze. Az elterjedt elbeszélés szerint ő tanította meg a dinéket a szövés mesterségére, míg egy másik alak, Spider Man, a szövőszéket építette.

Ez a kapcsolat több puszta etimológiai jegyzetnél, hiszen a szövés a diné kultúrában magas társadalmi és gazdasági megbecsülésnek örvend, amely egészen napjainkig tart. A szövőnők egy része kifejezetten hivatkozik erre a hagyományra.

Az etnográfiai dokumentáció részben Washington Matthews 19. század végi munkáiból, részben a nagy gyógyítási szertartásokhoz kapcsolódó feljegyzésekből származik. Matthews katonaorvos volt, és a diné szertartások korai alapos megfigyelői közé tartozott, bár szövegeit a rezervátumi kor körülményei szintén befolyásolták.

A kutatás rámutat, hogy Spider Woman, a hős-ikrek és a szövés összekapcsolása a forrásokban nem egységes, hanem az elbeszélőtől és a szertartáskomplextől függően eltérő formát öltött. Spider Woman tehát nem lezárt mítosz, hanem csomópontja a diné hagyomány több szálának, köztük a teremtésnek, a hőselbeszélésnek és a kézművességnek.

Irodalom (válogatás)

  • Frank Cushing: Zuni Folk Tales (1901)
  • Elsie Clews Parsons: Pueblo Indian Religion (1939)
  • Alfonso Ortiz: The Tewa World (1969)
  • Kate Peck Kent: Navajo Weaving (1985)
  • John Bierhorst: The Mythology of North America (1985)
  • Joseph Suina: And Then I Went to School (1985)

Kapcsolódó kulcsfogalmak: Spider Grandmother Kokyangwuti Tse-che-nako Hopi Navajo Pueblo Kiva Sand Painting.

iWell Guard és a védelmi hagyományok

Az iWell Guard a hordozható védőtárgyak kultúrtörténeti hagyományához kapcsolódik, a Native American és a világ számos más kultúrájának hagyományában. 41 réteg, színarany, platina, ezüst, Németországban készült. 30 napos visszaküldési jog.

Az egyéni tapasztalatok eltérhetnek egymástól. Nem orvostechnikai eszköz. Nem tartalmaz gyógyhatásra vonatkozó ígéretet.