A Nasnas az arab hagyomány démona.
A félember, aki egy lábon ugrál a pusztaságban. Az adatlap a Nasnas-t az arab sivatag kettéhasított embereként helyezi el. A pusztaságok félemberéről szóló elbeszélések kerülnek elő, amelyek hátterét és forrásait tömören rendszerezi a következő bevezető rész.
A Nasnas a klasszikus arab hagyomány félemberi sivatagi démona: hosszában kettéhasított ember egy karral, egy lábbal és félarcával, aki egyetlen lábán ugrál, és a pusztaságban fenyegeti az utazókat.
Elsősorban a Hadramautban és Jemenben, valamint az Indiai-óceán szigetein adatolható, irodalmi rögzítése a 13-14. századra tehető. A dzsinnek világa számos periferiális alakjával ellentétben jól dokumentált: al-Qazwininél éppúgy megjelenik, mint Edward Lane-nél.
Típus: Félemberi sivatagi démon, alacsonyrendű testi dzsinn-osztály
Eredet: Klasszikus arab hagyomány, Hadramaut és Jemen
Szövegek: al-Qazwini, al-Damiri, Edward Lane
Időszak: klasszikus arab, 13-14. század
Megjelenés: hosszában kettéhasított ember egy karral és egy lábbal
Klasszikus arab, irodalmi rögzítéssel a 13-14. században, többek között al-Qazwininél és al-Damirinél.
Hadramaut és Jemen, valamint az Indiai-óceán szigetei: az arab világ pusztaságai és peremterületei.
Jó: al-Qazwini és Lane részletesen leírja a Nasnas-t, al-Damiri állatlexikonában is szerepel.
Arabul: nasnas, többes szám nasanis, rendszerint az n-s gyököt és az ember szót kapcsolják hozzá, ami illeszkedik a fél- vagy majdnem-ember értelmezéséhez. Lényeges a kettős jelentés: a nasnas arabul egyszerre jelöli a mitikus kettéhasított démont és zoológiai értelemben egy majomfajt, ami magyarázza, hogy al-Damiri az állatlexikonában tárgyalja.
Megjelenés
Edward Lane szerint a Nasnas félember: félfe, féltest, egy kar és egy láb, amelyen fürgén ugrál. Regionális változatok a mellkasban elhelyezett fejet vagy denevérszárnyakat is mutatnak.
Hatás
A Nasnas veszélyt jelent a pusztaságban utazókra: álcázza magát, csapdába csalja vagy agyonüti a vándorokat. A Hadramautban a motívum megfordul: ott maga a Nasnas számít vadászhatónak és ehetőnek. A fán csevegő Nasnas-ok elbeszélése, akik fecsegésükkel elárulják magukat, féloldalas értelmét szemlélteti.
A félember legfontosabb szempontjai egy pillantásra.
A klasszikus arab hagyomány alacsonyrendű, testi dzsinn-osztálya, a kettéhasított monopod-démonok motívumkörébe tartozik.
A Hadramaut, Jemen és az Indiai-óceán szigeteinek pusztaságaiban utazó vándorok és kereskedők.
Hosszában kettéhasított ember: fél fej, féltest, egy kar, egy láb; egyes vidékeken a fej a mellkasban, vagy denevérszárnyakkal.
A vándorok fenyegetése: álcázza magát, csapdába csali és megöli őket; a Hadramautban a motívum megfordul, ott maga kerül vadászat alá.
Nincs rögzített apotropaikus repertoár az elbeszélésekben; a védelem narratív logikája az átverés, illetve a Hadramautban a vadászat.
A nasnas, többes szám nasanis, rendszerint az n-s gyököt és az ember szót kapcsolják hozzá, ami illeszkedik a fél- vagy majdnem-ember értelmezéséhez. A kettős jelentés lényeges: a szó egyszerre jelöli a mitikus kettéhasított démont és zoológiai értelemben egy majomfajt, ezért tárgyalja al-Damiri az állatlexikonában. A Nasnas klasszikusan elsősorban a Hadramautban és Jemenben adatolható, irodalmi rögzítéssel a 13-14. században.
Eredetét is szabályozta a hagyomány: a legelterjedtebb magyarázat szerint egy ember és egy Shiqq leszármazottja, aki maga is féldemont; egy másik változat szerint az Ad törzs megbüntetett maradéka. Mindkét értelmezés ugyanazt magyarázza: miért félember és félig valami más ez a lény.
A Nasnas nem szerepel a Koránban; síita forrásokban azonban a 2,30-as szúra kontextusában prédádámi lényként jelenik meg, ami recepciójának tudományos szempontból legérdekesebb pontja. Jorge Luis Borges felvette a Képzeletbeli lények könyvébe.
Vallástudományos szempontból a Nasnas a kettéhasított monopod-démonok motívumkörébe tartozik. Három pontosítást érdemes rögzíteni: a zombival való sommás azonosítás, amely figyelmen kívül hagyja a majom-jelentést, félrevezető. A démon és a majom kettős jelentése lényeges. Továbbá egy Shiqq és egy ember leszármazottjaként értelmezik.
A források nem örökítettek át rögzített apotropaikus repertoárt a Nasnas ellen. A védelem narratív logikája az átverés: aki átlát a félemberen, elkerüli. A Hadramautban a viszony meg is fordul: ott a Nasnas vadászhatónak és ehetőnek számított, a fán fecsegő Nasnas-ok elbeszélése pedig megmutatja, hogyan árulják el magukat saját szavaikkal. Az ember itt nem csupán áldozat, hanem vadász is.
A Nasnas alacsonyrendű, testi dzsinn-osztály. A legelterjedtebb eredettörténet szerint egy ember és egy Shiqq leszármazottja, aki maga is féldemont; egy másik változat az Ad törzs megbüntetett maradékaként tartja számon. A sivatagi veszélyek között a Ghaddar és a Dulhath mellé sorolható, tágabb értelemben pedig a dzsinnk világához tartozik, amelynek legtestibb periferiális alakja.
Mi a Nasnas?
Hosszában kettéhasított sivatagi démon egy karral, egy lábbal és félarcával, aki egyetlen lábán ugrál, és a pusztaságban fenyegeti az utazókat.
Van-e a szónak más jelentése is?
Igen. A nasnas zoológiai értelemben egy majomfajt is jelöl, ezért tárgyalja al-Damiri az állatlexikonában. Ez a kettős jelentés az értelmezés szempontjából lényeges.
Hogyan jön létre a Nasnas?
A legelterjedtebb magyarázat szerint egy ember és egy Shiqq leszármazottja, aki maga is féldemont; egy másik változat az Ad törzs megbüntetett maradékának tartja.
Ajánlott belső hivatkozások:
További alapművek az irodalomjegyzékben.
Félember-démonként és monopodként a Nasnas a pusztaság kettéhasított rendjét testesíti meg: olyan lény, amelyből szó szerint hiányzik a fele, és éppen ebben rejlik félelmetes teljessége.
A különböző kultúrák hagyományai Nasnas ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

E Gui, éhes szellemek a kínai éves naptárban és néphitben. Szellemfesztivál, áldozati adományok é...

Lamia, a görög hagyomány gyermekágyi démona. Csábító és gyermekrabló - az Erosz-mítoszok sötét ol...

Yama, halálisten és ítélőbíró a hinduizmusban. Danda-bot és Nandi bölény, Yamaloka, karma-ítélet ...

A Yeti, a Himalája néphitének vad hegyilakója. Eredete, buddhista értelmezése és vallástudományos...

A káprázat és a végzet istennője, Erisz lánya. Zavar, végzetes döntések és kozmikus igazságosság ...

A hexenüveg elásott edény volt a rontás ellen. Eredete, leletei és néprajzi értelmezése - áttekin...