iWell Guard

Nephthys, az egyiptomi hagyomány istennője

Nephthys az egyiptomi hagyomány istennője.

Ízisz és Ozirisz nővére, a halottak védőistennője, a határfelszínek istennője. Nephthys híresebb nővére, Ízisz árnyékában áll, ám korántsem kevésbé hatalmas, csupán más módon nélkülözhetetlen.

Megvédi az elhunytakat a túlvilágra vezető útjukon, ismeri a sötét ösvényeket és a titkos neveket. Fénylő hieroglifa-jelekkel a homlokán, inkább távoli mint közeli, Nephthys az átalakulás és a szükségszerű magány istennője.

IstennőEgyiptom

Tartalomjegyzék

Nephthys – istenek az egyiptomi hagyományból, történeti-illusztratív ábrázolás
Nephthys

Gyors áttekintés: Nephthys

Típus: Egyiptomi főistenség, Ízisz nővére, halott- és gyászistenség
Panteon: Egyiptom (minden dinasztia)
Funkció: Gyász Ozirisz felett, halottvezetés, múmiák védelme, segítség szülésnél
Főattribútumok: Hieroglif házjel tállal a fejtetőn, kiterjesztett szárnyak
Fő kultuszhelyek: Hut-Sechem (Héliopolisz régió), Diospolis Parva, közös szentélyek Ízisszel
Testvérek: Ízisz, Ozirisz, Széth

Kontextus

A szövegek korszaka

Nephthys a Piramisszövegek óta adatolt (218. mondás, kb. Kr. e. 24. sz.). Teológiájának fénykora a Középső és Újbirodalom időszaka; az Ozirisz-mitológiában központi szerepet tölt be mint gyászoló nővér. Ízisszel ellentétben Nephthysnak csupán néhány önálló temploma volt, ám védőalakként minden szarkofágon, minden templomban és minden halotti sztélén jelen van.

A ptolemaioszi korban egyre inkább összeolvadt Ízisszel, vagy annak idősebb nővéreként értelmezték. Az Ízisz és Nephthys siratói (több fennmaradt himnuszváltozat) az egyiptomi liturgia leghíresebb szövegei közé tartoznak.

Elterjedési terület

Fő kultuszhelyek: Hut-Sechem (Héliopolisz régió), Diospolis Parva (Felső-Egyiptomban). Önálló templomoknál gyakoribbak: az Ízisszel közös szentélyek; a nővérpárt ikonográfiailag sokszor elválaszthatatlannak ábrázolták. Ozirisz minden templomában (Abüdosz, Philae) Nephthysnak saját cellája vagy fülkéje volt. A Késő korban (Kr. e. 1. évezred) minden temetési rítusban központi gyászolóalakként szerepelt.

Forráshelyzet

Központi források: Piramisszövegek (218., 535., 670. mondás), Koporsószövegek, Halottak Könyve (17., 151. mondás), az Ízisz és Nephthys siratói (Bremner-Rhind-papirusz, P. Berlin 3008), Plutarkhosz: De Iside et Osiride. Másodlagos irodalom: Münster, Untersuchungen zur Göttin Isis (Nephthys-fejezetek); Bonnet, Reallexikon; Wilkinson, Complete Gods and Goddesses; Pinch, Egyptian Mythology.

Elnevezés és írásmódok

Nephthyst a házhieroglifával ábrázolják a homlokán (neve azt jelenti: „a ház úrnője”), vagy két tollal. Gyakran fekete vagy sötét ruhát visel, nem a gonoszság, hanem a gyász és az éjszakai oltalom jeleként.

Néha sólyomszárnyai vannak. Ábrázolása kevésbé díszítő jellegű, mint Íziszé: inkább komor, de nem méltóság nélküli. Az uráeusz (kígyó) néha a homlokán ékesíti. Sírjeleneteken Ízisz mellett jelenítik meg, mindkettő az elhunyt fölé hajolva.

Jellemzők

Nephthys megvédi az elhunytakat a túlvilágra vezető útjukon. Gyászhimnuszokat énekel, amelyek erőt adnak a halottnak. A Halottak Könyvében azért hívják segítségül, hogy legyőzzék az akadályokat, és felismerjék a titkos őrzők neveit.

Papnők játszották Nephthys szerepét a temetési szertartásokban: sötét ruhát öltöttek és gyászénekeket énekeltek. Nephthyst a meddőség és a szerencsétlenség istennőjeként is értelmezik, nem gonoszként, hanem szükségszerű erőként. A határok istennője, az élet és a halál közötti átmeneté. A múmiákat az ő oltalmára bízták.

Megjelenés és szimbolika

Nephthyst két tollból álló koronát és berakott névcímer-jelet viselő nőként ábrázolják, vagy szárnyakkal, hasonlóan a sólyomhoz. Hosszú ruhát visel, és gyakran sötétbarna vagy sötétkék bőrszínnel festik, jelezve kapcsolatát a nyugati sötétséggel.

Legtöbbször nővére, Ízisz mellett jelenítik meg, menetelve vagy gyászolva. Attribútuma az égő ház vagy az égő lámpa, a halálban végbemenő tűz-átalakulás jelképei.

Adatlap: Nephthys

Nephthys legfontosabb aspektusai egy pillantásra. Az alábbi mezők összefoglalják az eredetét, funkcióját, megjelenését, tiszteletét, szimbólumait és kulturális párhuzamait.

Nephthys eredete

Nephthys (egyiptomiul Nebt-Hut, „a ház úrnője”) Geb (a földisten) és Nut (az égistennő) lánya, Ozirisz, Ízisz és Széth nővére. Széth felesége, egy hagyományban azonban Anubisz anyja is (Ozirisszel folytatott viszonyából; Nephthys a gyermeket Széththől való félelmében kiteszi, Ízisz neveli fel).

Az Ozirisz-mítoszban központi közvetítői szerepet tölt be: erőszakos férjével, Széthhel ellentétben Nephthys nővére, Ízisz oldalán áll, és segít megkeresni és megsiratni a meggyilkolt Oziriszт.

Nephthys hatásköre

Nővéri gyász a meggyilkolt Ozirisz felett; az egyiptomi halotti hagyományban Ízisszel együtt gyászoló párként hívják segítségül.

A múmiák védelme: kiterjesztett szárnyai beburkolják az elhunytakat, gyakran szarkofág-szimbólumként. Halottvezetés: (gyakran Ízisszel együtt) a halottas ágynál áll, és megvédi a lelket a túlvilágra vezető úton. Szülésznői segítség: egyes hagyományokban a bábák pártfogója. A népi kultuszban démonikus erők elleni oltalom is.

Nephthys megjelenése

Antropomorf alak: szép nő, gyakran kiterjesztett szárnyakkal (védő gesztus). Fején a hieroglif házjel tállal; neve, Nebt-Hut, szó szerint „a ház úrnőjét” jelenti (= a templomét).

Hosszú, többrétegű ruha; gyakran gyászoló tartásban, kezét arca elé emelve. Szarkofágokon rendszerint szárnyas védőalakként a fejrésznél ábrázolják (Ízisz a lábvégnél). Gyakran a halottkísérő istenek (Anubisz, Toth) kíséretében jelenik meg.

Nephthys hatása

Hatáskör: Nephthyst minden egyiptomi temetési rítusban segítségül hívták; az Ízisz-Nephthys gyászoló pár a szertartás központi eleme volt. Az Ízisz és Nephthys siratóiban a két nővér felváltva szólal meg, siratva a meggyilkolt Oziriszт, illetve az elhunytat. A személyes kultuszban fohász az elhunyt múmiájának védelmére és a szülési fájdalmak enyhítésére. A ptolemaioszi korban az Ízisz-misztériumokban is tisztelték.

Nephthys attribútumai

Hieroglif házjel tállal (fejtetőn), kiterjesztett szárnyak (védő gesztus), uász-jogar, ankh, gyász-gesztus kezét arca elé emelve. Szent növény: szikomorafa. Szent állatok: sólyom (egyes hagyományokban), sárkányfa.

Nephthys párhuzamai

Ízisz (Egyiptom, nővér, sokszor elválaszthatatlan gyászoló pár), Hekaté (Görögország, útkereszteződések, halál, részleges párhuzam), Perszephoné (Görögország, alvilági királynő), Hel (germán, félig halott alvilági úrnő), Maman Brigitte (vodú, temetői loa, gyászoló funkció), Jamuna (hinduizmus, Jama nővére, halottkísérő). Funkcionálisan: minden gyászoló alak, amely nővérével együtt siratja a halottat, osztja Nephthys vonásait (különösen a keresztény hagyomány sírnál álló Máriái).

Védőgyakorlat

Tiszteleti rítusok

Nephthys (egyipt. Nebet-Het, „a ház úrnője”) Ízisz, Ozirisz és Széth nővére, Széth felesége. Ízisszel együtt lép fel a halott Ozirisz siratóasszonyaként: a központi egyiptomi halotti gyászoló alak.

Fő kultuszhelyek: Szepermeru (a 12. felső-egyiptomi kerület) és Diospolis Parva. A halotti rítusban két papnő játszotta Ízisz és Nephthys siratóasszonyának szerepét (Lamentations of Isis and Nephthys, ptolemaioszi rituális szöveg, vö. Wilkinson).

Fohászok

Az „Ízisz és Nephthys siratói”, koptul fennmaradt himnuszok a ptolemaioszi templomi rítusból, a liturgia központi fohászát képviselik. A Piramisszövegek (532. mondás) és a Koporsószövegek (CT 38) beillesztik Nephthyst a halotti liturgiába. A tüdőt tartalmazó kánopikus edény védőistennője.

Amulettek és védőszimbólumok

Nephthys-amuletteket fajánszból vagy féldrágakőből az elhunytaknak sírmellékleteként adtak. Fején a Nebet-Hetszimbólumot viseli. Templomi képei kiterjesztett szárnyakkal, védőistennőként ábrázolják (vö. Tutanhamon-szentély képei, Kairó). Nevével ellátott apotropaikus udzsat-szemek halotti oltalomra.

Nephthys párhuzamai más kultúrákban

Nephthys hasonlít Perszephonéra (Görögország), az alvilág és az átmenet istennőjére. Vonásait osztja Hekatéval (Görögország), az éjszakai határok istennőjével. Emlékeztet Skadira (Skandinávia), a vadon és a magány istennőjére. A határistennő motívuma egyetemes; Nephthys ennek melankolikus, de erőteljes megjelenítése.

Nephthys és Ízisz mint siratóasszonyok az Ozirisz-mítoszban

Nephthys legfontosabb mitológiai szerepe az Ozirisz-mítoszhoz fűződik. Miután fivére, Széth, aki egyben Nephthys férje is, meggyilkolta Oziriszт, Nephthys nővéréhez, Íziszhez csatlakozik, hogy megkeressék a halott istent, megsirassák, és lehetővé tegyék feltámadását.

A Piramisszövegekben, Egyiptom Óbirodalmából származó legősibb vallási szövegeiben, a két nővér ismételten az elhunyt fejénél és lábánál jelenik meg, mint a két szentelt vagy sólyom-nőstény, akik a holtest felett virrasztanak.

Ez az elrendezés átvivődött minden elhunyt temetésére, akit Ozirisszel azonosítottak. Koporsókon és sírkamrákban Íziszт a fejvégnél, Nephthyst a lábvégnél ábrázolják.

Az egyiptomi templomi liturgiából fennmaradtak az úgynevezett Ízisz és Nephthys siratói: a Késő korból való szövegek, amelyekben a két istennő felváltva szólítja meg a halott Oziriszт, és visszatérésre biztatja.

A rituális előadás során két papnő vette át a nővérek szerepét. A vallástudomány ebben az istenpárban az egyiptomi gyászének mitikus ősképét látja, amelyben a női sirató-ének ereje megőrzi a halottat és lehetővé teszi átváltozását.

Helye a héliopoliszi istenkilencben

Nephthys a héliopoliszi Nagy Kilenchez tartozik: ehhez a teológiai rendszerhez, amely a legfontosabb isteneket genealogiai rendbe helyezi. Csúcsán az Átum teremtőisten áll, akiből Szu és Tefnut légpárja ered, majd belőlük Geb (föld) és Nut (ég) testvérpárja, ezekből pedig a négy testvér: Ozirisz, Ízisz, Széth és Nephthys.

Nephthys tehát Geb és Nut lánya, Ozirisz, Ízisz és Széth nővére, egyszersmind fivére, Széth felesége. Egyiptomi neve, Nebet-hut, azt jelenti: „a ház úrnője”; ezt hagyományosan a templomkörzetre vagy a palotára vonatkoztatják, nem a mindennapi értelemben vett lakóházra. E jelentés felett az egyiptológiában még folyik a vita.

A Kilencen belül Nephthys különleges alak: önálló mitológiai tevékenysége szinte teljes egészében az Ozirisz-eseményekhez kapcsolódó funkciójára korlátozódik. Ritkán lép fel egyedül, szinte mindig másokhoz viszonyítva: mint Ízisz nővére, mint Széth felesége, mint Ozirisz oltalmazója.

Egyes hagyományok Anubisz anyjaként mutatják be, az egybalzsamozás istenéét; az apa néhány változatban Ozirisz, ami még szorosabban köti a halotti kultuszhoz. A kutatás ezért Nephthyst gyakran komplementer istenségként írja le, akinek profilja a Kilenc többi tagjához fűződő kapcsolataiból rajzolódik ki.

Nephthys a halotti kultuszban és a kánopikus edényeken

Az egyiptomi temetési rítusban Nephthysnak szilárd és konkrét funkciója volt. A négy védőistennő egyikeként a Hórusz-fiakhoz kapcsolódott, és az elhunyt belső szervei felett őrködött. A múmifikálás során a tüdőt, a májat, a gyomrot és a beleket kivették, és négy edénybe, a kánopikus edényekbe helyezték.

A négy Hórusz-fiú mindegyike egy szervért felelt, és maga is egy istennő oltalma alatt állt. Nephthys Hapyt védte, a pávián fejű Hórusz-fiút, akire a tüdőt bízták.

Ízisz Imszetet, Neit Duamutефет, Szolkisz Kebehszenűefet védte. A szarkofágok és szentélyek oldalain ez a négy istennő a sarkoknál jelenik meg, kiterjesztett szárnyas karral, átölelve a halottat.

Tutanhamon híres sírkincseiben ez az összeállítás megkapóan megmaradt: az aranyozott kánopikus szentélyt négy oldalán a védőistennők fogják közre, köztük Nephthys kiterjesztett, oltalmazó karjaival. Fejdísze, egy kosár egy stilizált házjelen, egyben nevének írásjegyét alkotja, és ábrázolásain könnyen felismerhetővé teszi.

Nephthys kapcsolata a test megőrzésével és a túlvilági oltalommal végighúzódik az egyiptomi vallástörténet egészén, és a tárgyi sírkultúra egyik legjellemzőbb istennőjévé teszi, még ha saját templomi kultusza viszonylag szerény maradt is.

Irodalom (válogatás)

  • Münster, Maria: Untersuchungen zur Göttin Isis. Berlin 1968 (mit Nephthys-Kapitel).
  • Pinch, Geraldine: Egyptian Mythology. Oxford 2002.
  • Faulkner, R. O. (Übers.): The Ancient Egyptian Coffin Texts, Bremner-Rhind-Papyrus.
  • Walde, Christine (Hg.): Der Neue Pauly (Lemma „Nephthys”).

További alapművek az irodalomjegyzékben.

Gyakori kérdések Nephthysről

Ki Nephthys az egyiptomi mitológiában?

Nephthys (egyiptomiul Nebt-Het, a ház úrnője) Ízisz és Ozirisz fiatalabb nővére, egyben Széth felesége, Egyiptom négy nagy anyaistennőjének egyike. Az Ozirisz-mítoszban segít nővérének, Ízisznek összegyűjteni Ozirisz szétdarabolt testrészeit.

Nephthys a holtak védőistennője, különösen a canopusedényeké; nővérével, Ízisszel együtt oltalmazza a szarkofágot, és vele együtt áll a halottas ágy lábánál siratóasszonyként. Minden egyiptomi temetésen két gyászoló asszony lép fel Ízisz és Nephthys szerepében.

Mi Nephthys és Szét viszonya?

Jóllehet Nephthys formálisan Szét hitvese, viszonyuk ambivalens. A mítoszban egyértelműen szembefordul vele, és saját férje ellen Ízisszel szövetkezik.

Egyes források szerint Anubisz (a kutyafejű isten) az ő fia, akit nem Széttől, hanem Oziristől fogant (egy olyan kapcsolatból, amelyet Ízisz előbb megbocsát, majd elfogad). Ez az összefüggés Nephthyst összetett alakká teszi, aki a világok között áll: a fényes istenek nővére, a káosz istenének hitvese, a halottak istenének anyja.

Besorolás & védelem

ISZINT
A Védelmi Iránytű ezt a lényt I. befolyási szintbe sorolja, Enyhe befolyás.

A különböző kultúrák hagyományai Nephthys ellen a következő védelmi eszközöket említik:

Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →

Ajánlott védelmi eszközök

iWell Guard

A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.

Összes védelmi eszköz →