Ketev Meriri a zsidó hagyomány démona.
A keserű pusztulás, amely délidőben tekintetével öl. Az adatlap Ketev Meririt a déli hőség félelmetes alakjaként helyezi el. A forró órákhoz kötött ártó alak kerül elő, akinek megnevezésében a keserű pusztulása képzete jelenik meg, és erről szól a bevezető.
Ketev Meriri, a keserű pusztulás, a zsidó hagyomány déli hőség- és járványdémona. A legyőzhetetlen naptikkasztó hőséget személyesíti meg, és megöli tekintetével azt, aki a legveszélyesebb napszakban meglátja.
A bibliai héberben a ketev kezdetben elvont főnév, amely pusztulást vagy járványt jelöl, nem tulajdonnév; csak a rabbinikus és középkori recepció alakította belőle a démonalakot. A leghíresebb leírást a Numeri Rabba adja: pikkelyes, szőrős, szemekkel borított lény.
Típus: a déli hőség és járvány démona
Eredet: Héber Biblia, rabbinikus recepció
Szövegek: Deuteronomium 32,24; 91. zsoltár 6; Peszáhim 111b; Numeri Rabba 12,3
Időszak: bibliai koroktól a midrásig
Megjelenés: pikkelyes, szőrös, teljesen szemekből áll
A bizonyítékok a Héber Bibliától a Talmudon át a midrásig terjednek; a démonná való személyesítés a rabbinikus és középkori recepció folyamata.
A zsidó hagyomány; a démont a nyár csúcsán, a nap és az árnyék átmeneti zónáiban képzelték el.
Jól adatolt: a bibliai ketev-helyek, a Peszáhim 111b és a Numeri Rabba 12,3, valamint a Blairtől Bohakig terjedő szakirodalom.
Héberül: ketev, pusztulás vagy járvány, a bibliai héberben elvont főnév, nem tulajdonnév; meriri jelentése: keserű. A teljes Ketev Meriri alak, azaz keserű pusztulás, csak a Deuteronomium 32,24-ben szerepel; további ketev-helyek Jesaja 28, Hóseás 13 és a 91. zsoltár 6.
Megjelenés
A leghíresebb leírás a Numeri Rabba 12,3-ban áll: Ketev Meriri csupa pikkelyből, szőrből és szemből van alkotva; egy szem a szívében ül, és aki meglátja, ember vagy állat egyaránt, elesik és meghal. A Talmud a Peszáhim 111b-ben ezzel szemben délelőtti démonként mutatja be.
Hatás
Ketev Meriri a legyőzhetetlen déli hőséget és az azzal járó járványt személyesíti meg. A Numeri Rabba szerint naponta a negyedik és a kilencedik óra között hat, és naptárilag a nyár csúcsán tartott Három Héten; halálos tekintete a nap és az árnyék átmeneti zónáiban sújt.
A déli hőség démonának legfontosabb jellemzői egy pillantásra.
Bibliai elvont főnév a pusztulásra és a járványra, amelyet a rabbinikus és középkori recepció démonalakká személyesített.
Az emberek a déli hőségben, különösen a nyár csúcsán tartott Három Héten; tekintetének állatok is áldozatává válnak.
A Numeri Rabba szerint pikkelyes, szőrös, szemekkel borított lény, amelynek szívében egy szem lakozik, s amelynek látványa öl.
A naptikkasztó hőség és a járvány megszemélyesítője; a negyedik és a kilencedik óra között, a nap és az árnyék határzónáiban hat.
A déli órák kerülése a nyár csúcsán, a gyermekek kímélése a Három Héten, valamint a 91. zsoltár mint a csapáshozó szellemek elleni ének.
A keresztény-monostori déli démon mint fordítástörténeti híd; a járványhatalmak körében Resef és Dever áll mellette.
Az elején egy szó áll, nem egy lény: a ketev a bibliai héberben pusztulást vagy járványt jelöl. A teljes Ketev Meriri alak, azaz keserű pusztulás, csak a Deuteronomium 32,24-ben szerepel; további ketev-helyek Jesaja 28, Hóseás 13 és a 91. zsoltár 6. Csak a rabbinikus és középkori recepció alakította az elvont fogalomból a démonalakot.
Ez a recepció nem egységes. A Numeri Rabba 12,3 felruházza a démont a jól ismert rettegetes alakkal, és a negyedik és kilencedik óra közé, valamint a nyár csúcsán tartott Három Hétre teszi hatásának idejét. A Talmud a Peszáhim 111b-ben ettől eltér, és Ketev Meririt délelőtti démonnak nevezi. Aki tehát déli démonként beszél róla, csak az egyik hagyományágat írja le.
A recepció legsúlyosabb következményekkel járó állomása a 91. zsoltár 6. verse: a délidőben pusztító veszedelmet a Septuaginta és a Vulgata déli démonná fordítja, míg a maszoréta szöveg olyan járványt jelöl, amely délidőben a legveszélyesebb. Ebből a fordításból vezet át a híd a keresztény-monostori déli démonhoz.
Vallástudományos szempontból Ketev Meriri déli és járványdémon. Fontos pontosítások: a teljes alak csak a Deuteronomium 32,24-ben szerepel, a Talmud pedig délelőtti démonnak nevezi. A szemekből és pikkelyekből álló ikonográfia a Numeri Rabbából, nem a Talmudból ered. A déli démon a Septuaginta és a Vulgata fordításának terméke.
A hagyományos védelem gyakorlati jellegű: kerülik a déli órákat a nyár csúcsán. A Numeri Rabba hagyományozza, hogy Jochanan rabbi utasítást adott arra, hogy ezekben a napokban ne verjék a gyermekeket, és hogy egy bölcs négy óra után elbocsátotta a gyermekeket az iskolából, hogy elkerüljék a legveszélyesebb időszakot. Rituális elhárításként a 91. zsoltárt tartják számon a csapáshozó szellemek elleni énekként.
A 91. zsoltár fordítástörténetén keresztül Ketev Meriri közvetlen kapcsolatban áll a keresztény-monostori déli démonnal; a megszemélyesített járvány- és halálhatalmak körében Resef és Dever mellé sorolható. A zsidó démonvilágon belül a sivatag Se’irjei és az éjszaka királynője, Agrat bat Mahlat, alkotja a térbeli és időbeli ellenpárt, csakúgy mint Lilith mint az éjszaka alakja.
Mi Ketev Meriri?
A zsidó hagyomány déli hőség- és járványdémona halálos tekintettel. A neve keserű pusztulást jelent.
Mikor veszélyes?
A nyár csúcsán tartott Három Hét déli hőségében, naponta a negyedik és a kilencedik óra között; a Talmud eltérően a délelőttöt nevezi meg.
Valóban ő a 91. zsoltár déli démona?
A déli démon a Septuaginta és a Vulgata fordításának terméke; a maszoréta szöveg járványt jelöl. A teljes Ketev Meriri alak csak a Deuteronomium 32-ben szerepel.
Ajánlott belső hivatkozások:
További alapművek az irodalomjegyzékben.
Déli démonként Ketev Meriri csak a fordítások révén vált híressé; a héber szövegek járványdémonaként olyan veszélyt képvisel, amely nem a sötétségből, hanem a nap legélesebb fényéből tör elő.
A különböző kultúrák hagyományai Ketev Meriri ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

Nereus, a görög mitológia bölcs tengeröregje és a Néreidák atyja. Eredete, jóstehetsége és Hérakl...

A Hatif, az arab pusztaság testnélküli hangja. Eredete, figyelmeztető funkciója és vallástudomány...

Seongju, a koreai ház legfőbb istene a szelemenfában. Eredete, a Seongju-gut rítus és vallástudom...

Ghillie Dhu, a skót Highlands félénk, jóindulatú erdei szelleme. Eredete, levélből és mohából fon...

White Lady, a Fehér Asszony az európai hagyományban. Eredete, kastélyoknál való megjelenése, halá...

Surtr, az északi tűzóriás Muspellsheimből. Eredete, lángoló kardja a Ragnarök során, és vallástud...