Khumbila isten a serpa hagyományban.
A Khumbu meg nem mászott, szent területi istensége. A hagyomány a Khumbu meg nem mászott őrzőjeként tiszteli.
Khumbila, más néven Khumbi Yul Lha, a nepáli Khumbu-vidék sherpáinak yul lha-ja, vagyis védelmi és területi istensége. A mintegy 5761 méter magas hegy szentnek számít, és tiszteletből soha nem mászták meg; az egész régió nevét erről az istenségről kapta.
A sherpák védőisteneként Khumbila őrködik a közösség jóléte, hite, vize, legelői és jak-nyájai felett. Alapvetően oltalmazó és gondoskodó természetű; fenyegetővé csak tabutörésnél válik.
Típus: Védelmi és területi istenség, a Khumbu yul lha-ja
Eredet: Buddhizmus előtti tibeti hegyimádat, a Nyingma-buddhizmusba integrálva
Szövegek: serpa etnográfia, Fürer-Haimendorf és Ortner
Időszak: buddhizmus előtti kortól napjainkig
Megjelenés: lovon ülő lovas, hatalmas harcos
A tisztelet mitikus gyökerei abba a korba nyúlnak vissza, amikor a sherpák ősei még Tibetben éltek; dokumentáltan főként a 20. századi serpa etnográfia rögzítette.
A kelet-nepáli Khumbu, a mai Sagarmatha Nemzeti Park területe: a serpa közösség földje, amelynek területi istene Khumbila.
Jól feltárt: a serpa etnográfia, mindenekelőtt Fürer-Haimendorf munkái és Sherry B. Ortner tanulmányai.
Tibetül (serpául): A Khumbu régió neve a yul (föld) és a lha (isten) szavakkal kapcsolódik össze, tehát a Khumbu-föld istene, egy klasszikus yul lha. A Khumbila, Khumbi Yul Lha és Khumbu Yul Lha írásvariánsok ugyanazt az istenséget jelölik; a -la itt a lha, azaz isten szó rövidítése, nem hágót jelent.
Megjelenés
Khumbila antropomorf alakban lovon ülő lovasként és hatalmas harcosként jelenik meg; a ló színe vitatott, általában fehér, egy forrás szerint fehér selyembe öltözve piros. Kíséretéhez jakok, kecskék, juhok és a yeti tartoznak.
Hatás
Khumbila a teljes Khumbu és a serpa közösség védőistensége, aki oltalmazza a jólétet, a hitet, a vizet, a legelőket és a jak-nyájakat. Ha megharagítják, például azzal, hogy valaki felmászik a szent csúcsra vagy elmaradnak az áldozatok, büntetés következik, a hagyomány szerint yeti kiküldése révén is.
A területi istenség legfontosabb szempontjai egy pillantásra.
Buddhizmus előtti tibeti hegyimádat, a sherpák Nyingma-buddhizmusába integrálva; az istenséget Guru Rinpoche, Padmaszambhava vetette alá.
A Khumbu serpa közössége: jólétük, hitük, vizük, legelőik és jak-nyájaik.
Lovon ülő lovas, hatalmas harcos; a ló színe vitatott, általában fehér, egy forrás szerint fehér selyembe öltözve piros.
A Khumbu területi és védőistensége; tabutörésnél büntet, a hagyomány szerint kíséretéből yetit is küldhet.
Sang-füstáldozat, italáldozat és imaszalagok, valamint az éves Lhapsang-szertartás és a Dumje-ünnep cham-maszkos tánccal; a csúcs megmászhatatlan marad.
Hasonló területi hegykoncepciókat ismerünk Bhutánból és Khamból; a régió berggistenei közül Machen Pomra és Nyenchen Tanglha állnak hozzá legközelebb.
Khumbila gyökerei a buddhizmus előtti tibeti hegyimádatban rejlenek, amelyet a sherpák Nyingma-buddhizmusába illesztettek be; az istenséget Guru Rinpoche, Padmaszambhava vetette alá. A tisztelet mitikus eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a sherpák ősei még Tibetben éltek, és az istenséget a serpa vándorláshoz kapcsolja.
Maga a Khumbu beyulnak számít, vagyis egy rejtett, megáldott völgynek. Az a tény, hogy az egész régió az istenség nevét viseli, mutatja, milyen szorosan fonódik össze itt a föld és az istenség: Khumbila nem a hegyen lakó isten, hanem a föld istene, aki a hegy alakjában jelenik meg.
Khumbila Nepál egyik legszentebbnek tartott, soha meg nem mászott csúcsa, és a Machapuchare, a Kailash és a Gauri Shankar mellett azon hegyek közé tartozik, amelyekre tiszteletből nem engednek felmászni.
Vallástudományos szempontból Khumbila a sherpák helyi területi és védőistenségének mintapéldája. Fontos pontosítások: a Khumbila, Khumbi Yul Lha és Khumbu Yul Lha írásvariánsok ugyanazt az istenséget jelölik; a -la itt a lha, azaz isten szó, nem hágót jelent; a pontos terminus a yul lha, nem a hindu-nepáli Kul Devta idegen fogalom.
A tisztelet fő formái a sang-füstáldozat, az italáldozat és az imaszalagok, valamint az éves Lhapsang-szertartás és a Dumje-ünnep, amelyet általában júliusban tartanak, cham-maszkos tánccal Tengboche-ban, Namche-ban, Khumjungban és más helyszíneken. A csúcsot tiszteletből soha nem mászták meg; nem adtak ki rá engedélyt, mert a csúcsra lépést a területi istenség elleni szentségtörésnek tekintik.
Khumbila a yul lha fogalmának mintapéldája; hasonló területi hegykoncepciókat ismerünk Bhutánból és Khamból. Területi és védelmi hegyistenként Machen Pomra és Nyenchen Tanglha állnak mellette; saját régiójában Miyolangsangma őrködik az Everest felett, kíséretéhez pedig a hagyomány a yetit sorolja.
Mit jelent a Khumbila név?
A Khumbu-föld istene, egy yul lha; az egész régió az ő nevét viseli.
Miért nem mászták meg a hegyet?
Tiszteletből; soha nem adtak ki mászási engedélyt, mert a csúcsra lépést szentségtörésnek tekintik.
Mi köze van a yetihez?
Ha megharagítják, a hagyomány szerint yetit küld büntetésképpen; a yeti az ő kíséretéhez tartozik.
Ajánlott belső hivatkozások:
További alapművek az irodalomjegyzékben.
A sherpák védőisteneként és a Khumbu területi istenségeként Khumbila megmutatja, milyen szorosan fonódik össze a Himalájában a hegy, a föld és a közösség: csúcsa tiszteletből érintetlen marad, neve pedig maga a föld neve.
A különböző kultúrák hagyományai Khumbila ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

Vedava, a volgai mariak Vízanyja. Eredet, halászati kultusz, az Ava-rendszer és a Ved-avától való...

Satan a keresztény hagyomány központi ellenfigurája. A héber ha-satan („a vádló") Jób könyvétől a...

Banaspati, Jáva tüzes erdei rémszelleme. Eredete a szanszkrit vanaspati szóból, átalakulása tűzdé...

Aziza, a Fon és Ewe kis segítőkész erdei tündérei. Eredet, a vadászok tudása, a vodun gyógynövény...

A Golemre vonatkozó írásos hagyomány több évszázadra nyúlik vissza a múltba

A Tonttu, a finn ház- és szaunaszellem. Eredete, a szauna-etikette és vallástudományos besorolása...