iWell Guard

Toggeli, a Belső-Svájci Alpok éjszakai nyomó szelleme

A Toggeli az alpi hagyomány démona.

Az álomnyomó szellem, amely elveszi az alvók levegőjét.

Tartalomjegyzék

Toggeli - Dämonen aus der Alpin-Tradition, historisch-illustrativ
Toggeli

A Toggeli a Belső-Svájci Alpok álomnyomó szelleme, amely az alvó emberek mellkasára ül, amíg a lélegzetük el nem akad. A luzerni vidéken egyes helyeken Schrättlinek is nevezik, és a németnyelvű területek alp- és álomnyomó szellemek széles rokonságához tartozik.

Az általánosabb Alp rokonaként a Toggeli az istállóban lévő állatokat is gyötri, és sörényüket úgynevezett boszorkányfontokká gubancosítja. Elterjedési területének magja a luzerni vidékre és a Pilatus hegy környékére koncentrálódik, kiterjeszkedve Közép-Svájc további részeire.

Áttekintés: Toggeli

Típus: Éjszakai álomnyomó szellem, az istállóban lévő állatokat is gyötri
Eredet: szóbeli hagyomány, néprajzilag a 19. század óta dokumentálva
Szövegek: Lütolf és Rochholz mondagyűjteményei, Schweizerisches Idiotikon
Időszak: éjszaka, különösen hálószobákban és istállókban
Megjelenés: láthatatlan vagy árnyszerű nyomó szellem, egyes helyeken Schrättlinek is nevezik

Történeti elhelyezés

A szövegek korszaka

A néprajzi dokumentáció a 19. században zajlott, elsősorban Alois Lütolf és Ernst Ludwig Rochholz munkásságának köszönhetően; az alp- és álomnyomó hit maga a középkor óta adatolt a németnyelvű területeken.

Elterjedési terület

Az elterjedési terület magja Belső-Svájcban, főként a luzerni vidéken és a Pilatus hegy körzetében található, kiterjeszkedve Közép-Svájc további részeire.

Forráshelyzet

Lütolf és Rochholz mondagyűjteményei, valamint a Schweizerisches Idiotikon a fogalmat a belső-svájci szókészlet állandó részeként dokumentálják, kiegészítve regionális elbeszéléskutatással.

Elnevezés és változatok

Elnevezés: Toggeli, Toggel alakban is írják, a luzerni vidéken egyes helyeken Schrättlinek is nevezik. A Schweizerisches Idiotikon a fogalmat a belső-svájci szókészlet állandó részeként tartja nyilván.

Megjelenési forma

Megjelenés

Sok más mondaalakkal ellentétben a Toggelinek a hagyományban alig van rögzített külső formája; elsősorban láthatatlanul vagy csak árnyszerűen hat a sötétben. Hatásának látható nyomai azonban pontosan leírtak: összegubancolódott, fonatokká csavart lósörények, úgynevezett boszorkány- vagy alpfonatok.

Hatás

A Toggeli éjszaka keresi fel az embereket alvás közben, és mellkasukra ül, amíg a lélegzetük el nem akad. Az istállóban gyötri az állatokat, és összekuszálja sörényüket. Az érintettek bénultság-érzésről számoltak be, amely összefüggésbe hozható a ma orvostudományilag ismert alvási bénulással, anélkül hogy a monda maga ismerné ezt a magyarázatot.

Adatlap: Toggeli

Az álomnyomó szellem legfontosabb jellemzői egy pillantásra.

Kulturális kontextus

Az alp- és álomnyomó szellemek széles rokonságának belső-svájci változata, amelyet a 19. század óta Lütolf és Rochholz dokumentált.

Vonatkoztatási kör

Alvó emberek, akiknek elveszi a lélegzetét, valamint az istállóban lévő állatok, amelyek sörényét összegubancolja.

Ábrázolás

Láthatatlan vagy árnyszerű, rögzített külső forma nélkül; csupán hatásának nyomaiból, például az összegubancolódott sörényekből ismerhető fel.

Hatáskör

Éjszakai álomnyomás embereknél és az istállóban lévő állatok gyötrése, mindkettő ugyanazon nyomó szellem-képzet kifejeződése.

Elhárítási formák

Fordítva az ágy elé helyezett cipők, nyitott pengével elhelyezett kés, valamint az istálló ajtajához pengéjével felfelé támasztott kasza.

Elhatárolás

Rokona az általánosabb Alpnak, amelytől mint a Belső-Svájcban gyökerező, regionálisan önálló változat különül el.

A mondagyűjteménytől a belső-svájci álomnyomó alakig

A Toggeli, Toggel alakban is írják, a luzerni vidéken egyes helyeken Schrättlinek is nevezik, a németnyelvű területek alp- és álomnyomó szellemek széles rokonságához tartozik. A néprajzi dokumentáció a 19. században zajlott, elsősorban Alois Lütolf munkásságának köszönhetően, aki Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden és Zug vidékéről gyűjtött mondákat, valamint Ernst Ludwig Rochholz révén, akinek Schweizersagen aus dem Aargau (Aargaui svájci mondák) gyűjteménye rokon álomnyomó alakokat dokumentál.

Az elbeszélt változatokban a Toggeli többnyire agresszív és gonosz szellemként jelenik meg, amelynek eredete nyitott marad; elvétve elbűvölt vagy elhunyt emberekkel hozzák összefüggésbe, anélkül hogy egységes eredettörténet terjedt volna el. Az írásbeli dokumentáció késői, csak a 19. században kezdődő jellege nem jelenti azt, hogy maga a képzet fiatal volna: az alp- és álomnyomó hit az egész németnyelvű területen adatolt a középkor óta.

Recepció és besorolás

A Toggeli ma elsősorban regionálisan ismert, és a svájci televízió Titokzatos Svájc (Mysteriöse Schweiz) adássorozatában is bemutatták belső-svájci álomnyomó mondák példájaként. A Svájci Mesealapítványban (Märchenstiftung Schweiz) több lejegyzett változat található, köztük a Mittel gegen das Toggeli (Eszközök a Toggeli ellen) címmel ellátott elbeszélések. Belső-Svájcon kívül az alak viszonylag kevéssé vált ismertté.

Vallástudományos szempontból a Toggeli az alvási bénulás és az általános éjszakai szorongatottság népi értelmezéseként értelmezhető. Fontos az elhatárolás: a Toggelit az általánosabb Alptól különböző, a Belső-Svájcban gyökerező, saját névvel és saját elbeszélésmozzanatokkal rendelkező önálló változatnak tekintik, és nem azonosítható egyszerűen az általánosabb Alp-pal, még ha mindkettő az álomnyomó szellemek ugyanazon alapcsaládjához tartozik is, és ugyanazt a központi hatást osztják, azaz az alvók mellkasán való ülést. Hasonlóképpen el kell határolni a bajor-osztrák Drudtól is, amely ugyanennek a tágabb álomnyomó hagyománynak önálló alakja.

Az éles penge mint elhárítási elv

A Toggeli ellen a hagyomány több kézzelfogható ellenszert ismert. A fordítva az ágy elé helyezett cipőknek a szellemet kellett megzavarniuk, hogy ne találja meg az utat az alvóhoz. A nyitott pengével falba vagy ágyba szúrt kés hatékony elhárítóeszköznek számított, csakúgy mint a kasza pengéjével, vagyis a dengel nevű élesített oldallal felfelé az istálló ajtajához támasztva. Ezeket az eszközöket az éles él elve köti össze, amelynek a láthatatlan betolakodó előtt kellett elzárnia a bejáratot.

Alp, Drud és Pesanta: rokon nyomó szellemek

Szoros párhuzamát a katalán Pesantában találjuk, egy óriási fekete kutyában, amely szintén az alvók mellkasára telepszik és elveszi a lélegzetüket. Míg a Pesanta fekete kutya formájában állandó állatgestaltot vesz fel, a Toggeli a legtöbb belső-svájci változatban tudatosan meghatározatlan marad. A németnyelvű álomnyomó szellemek családján belül a Toggelit ezenkívül el kell határolni az általánosabb Alptól és a Drudtól: mindhárom osztozik az éjszakai mellkasnyomás központi hatásán, ám minden alak saját, regionálisan meghatározott változat marad a maga nevével.

Gyakori kérdések a Toggeliről

A Toggeli ugyanaz, mint az Alp?

Mindkettő az álomnyomó szellemek ugyanazon alapcsaládjához tartozik, és közös bennük a központi hatás, az alvók mellkasán való ülés. A Toggelit azonban regionálisan, elsősorban a Belső-Svájcban gyökerező, saját névvel és saját elbeszélésmozzanatokkal rendelkező önálló változatnak tekintik.

Mi segít a hagyomány szerint a Toggeli ellen?

Elterjedt volt a fordítva az ágy elé helyezett cipő, a nyitott pengével elhelyezett kés, valamint a pengéjével felfelé az istálló ajtajához támasztott kasza. Valamennyi eszköz közös elve az éles él, amelynek a szellem előtt kellett elzárnia a bejáratot.

Miért gubancolja össze állítólag a Toggeli a lósörényeket?

A reggel talált csomós, összekuszált sörények a Toggeli éjszakai istállólátogatásának látható bizonyítékaként számítottak. A magyarázat egy érthetetlen, hétköznapi bosszúságot ismert okhoz rendelt hozzá.

További hivatkozások

Ajánlott belső hivatkozások:

Irodalom (válogatás)

A legfontosabb források és tanulmányok válogatása:

  • Lütolf, Alois: Sagen, Bräuche, Legenden aus den fünf Orten Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden und Zug. Luzern 1862.
  • Rochholz, Ernst Ludwig: Schweizersagen aus dem Aargau. Aarau 1856.
  • Bächtold-Stäubli, Hanns (Hg.): Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, Artikel Alp und Trud. Berlin/Leipzig 1927-1942.

További alapművek az irodalomjegyzékben.

Toggeli alpdruck és nachtmahr svájci alpok néven egyaránt ismert, ez az alak a belső-svájci változatát képviseli egy egész Európára kiterjedő mintának: az éjszakai szorongatottság magyarázatának egy megszemélyesített nyomó szellem által.

Classification & Protection

IILEVEL
The Protection Compass assigns this being to influence level II, Noticeable influence.

Against its influence, cross-cultural tradition names these protective means:

Compare in the Protection Compass →

Recommended protective means

iWell Guard

The simplest protective means in this collection: 41 layers of fine gold 999, platinum, silver and silicon, manufactured in Ruhla, Thuringia. It requires no activation, is bound to no person, and is effective within a radius of around 50 meters, even without being worn.