Bieggegaellies isten a számi hagyományban.
A szélöreg, a szél és vihar urának második neve. A cím szerint Bieggegaellies a számik szélörege. A számik szélöregje, Bieggegaellies kerül bemutatásra, hagyománybeli szerepének és jellemző vonásainak tárgyszerű felvázolásával.
Bieggegaellies, más nevein Biegkegaellies vagy Bieggagállis, a számi szélöreg: ugyanazon szélisten névváltozata, aki Bieggolmai, a szélember néven is ismert. A szélöreg melléknév – a szélember helyett – ugyanazt az istenséget jelöli, aki a szél és a vihar felett uralkodik.
A név elsősorban a számi varázsdob okon ragadható meg, ahol a szélistenség Biegga-galles alakban az egyik központi figura, valamint a 17-19. századi misszionáriusi és etnográfiai forrásokban.
Típus: Szélisten, a Bieggolmai szélember névváltozata
Eredet: Sápmi, a számi terület
Szövegek: Randulf (Nærøy-kézirat, 1723), Læstadius, varázsdob ok
Időszak: 17-19. századi misszionáriusi és etnográfiai feljegyzések
Megjelenés: két lapáttal, illetve lapáttal és buzogánnyal
Az istenség 17-19. századi misszionáriusi és etnográfiai forrásokban adatolt, mindenekelőtt Johan Randulf Nærøy-kéziratában (1723) és Lars Levi Læstadius írásaiban.
Sápmi, a számi terület: a szélöreg az észak-skandináviai rénszarvastenyésztők, vadászok és tengerparti lakók hitvilágához tartozott.
A számi viszonyokat tekintve jól adatolt: misszionáriusi és etnográfiai feljegyzések, valamint a Biegga-galles alak a számi varázsdob okon.
Számi nyelven: a biegga szelet jelent, a gállis öreget vagy idős embert, tehát a szó szélöreget jelent; az -olmmái végzodés szélembert jelöl. Ugyanarról a lényről van szó, mint Bieggolmai esetén, csak más melléknévvel; a Biegkegaellies és Bieggagállis írásvariánsok a nyelvjárásokból és a nem számi misszionáriusok következetlen átírásából erednek.
Megjelenés
Bieggegaellies két eszközzel ábrázolják: egy lapáttal és egy buzogánnyal, amelyekkel a szelet barlangjaikba visszalapátolja, majd ismét kiengedí.
Hatáskör
Bieggolmaihoz hasonlóan Bieggegaellies is a szél és a vihar felett rendelkezik; hatása és jelentősége a vadászat, a rénszarvastenyésztés és a hajózás szempontjából azonos, hiszen ugyanarról a lényről van szó.
A szélöreg legfontosabb jellemzői egy pillantásra.
A központi számi szélistenség mellék neve; a dobrázolásokon Horagalles és Veralden Olmai mellett az egyik főalak.
Rénszarvastenyésztők, vadászok és tengerparti lakók: ugyanazok a célcsoportok, mint a szélember esetén, hiszen a szél döntötte el a vadászat, a nyáj és a tenger sorsát.
Lapátot és buzogányt tartó öreg férfi; a varázsdob okon az istenség Biegga-galles alakban jelenik meg.
Szél és vihar: a szélöreg visszalapátolja a szeleket barlangjaikba, majd ismét kiengedí azokat.
Adatoltak agancsfelajánlások és szarvakból, állatokból, kis csónakokból és fa lapátokból álló áldozatok, a Bieggolmai-kultusznak megfelelően.
Nem önálló istenség, hanem a Bieggolmai névváltozata; tipológiailag közel áll a széltároló Aioloszhoz.
Számi nyelven a biegga szelet jelent, a gállis öreget vagy idős embert; Bieggegaellies tehát a szélöreg, míg az -olmmái végzodésu alak a szélembert jelöli. Ugyanarról a lényről van szó, mint Bieggolmai esetén, csak más melléknévvel. Az istenség 17-19. századi misszionáriusi és etnográfiai forrásokban adatolt, mindenekelőtt Johan Randulf 1723-as Nærøy-kéziratában és Lars Levi Læstadius írásaiban.
A név különösen jól megfogható a számi varázsdob okon: ott a szélistenség Biegga-galles alakban az egyik központi figura, Horagalles és Veralden Olmai társaságában. Az írásvariánsok sokasága nem több isten létére utal, hanem a nyelvjárások és a nem számi megfigyelők következetlen átírásának következménye.
A számi szélistenség névformaként Bieggegaellies elsősorban a dobkutatásban és a számi kultúra recepciójában van jelen.
Vallástudományos szempontból: Bieggegaellies nem önálló, Bieggolmaitól különbözo istenség, hanem névváltozat, a szélöreg melléknév a szélember helyett. Az írásvariánsok sokasága a nyelvjárásokból és a nem számi misszionáriusok következetlen átírásából ered; az istenséget nagyrészt keresztény megfigyelok szemüvegén át látjuk.
A kultuszformák megfelelnek a Bieggolmai-kultuszénak: adatoltak agancsfelajánlások és szarvakból, állatokból, kis csónakokból és fa lapátokból álló áldozatok, valamint a Horagallessel és Veralden Olmaival alkotott hármasság a dobrázolásokon. Aki a szélöreget e melléknevén szólította meg, ugyanahhoz a szél és vihar urához fordult, akitől a vadászat, a rénszarvastenyésztés és a hajózás függött.
Bieggegaellies tipológiailag közel áll a görög Aioloszhoz, aki a szeleket egy tartályban orzí. A számi pantheonon belül Horagalles és Veralden Olmai mellett az egyik központi dobfigura. Az istenség fo lapja a Bieggolmai, a szélember: ugyanaz a lény, más melléknévvel.
Mit jelent a Bieggegaellies?
Szélöreg, a biegga (szél) és a gállis (öreg ember) szavakból; a szélember névváltozata.
Önálló istenség-e Bieggegaellies?
Nem. Ugyanaz az istenség, mint Bieggolmai, csupán a szélöreg melléknéven.
Hol jelenik meg a név?
Többek között Biegga-galles alakban a számi varázsdob okon, ahol a szélistenség a központi figurák közé tartozik.
Ajánlott belső hivatkozások:
További alapmuvek az irodalomjegyzékben.
Számi szélöregként Bieggegaellies egyetlen vihárur második neve, és a varázdob széllistenjeként ott marad látható, ahol a számi hitvilág a legsűrűbben adatolt: a dob bőrén.
A különböző kultúrák hagyományai Bieggegaellies ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

A Šotek, Bohémia és Morvaország csintalan házikobolda. Eredete, a plivníktól való elhatárolása és...

Metsavana, az észt erdei öreg mohaszakállal, a vadászatot és a vadat őrzi. Hagyomány, megjelenés ...

A Gumennik, a keleti szláv szérű- és cséplésterületi szellem. Eredete, az Ovinnikhoz való viszony...

Svarog, a szláv kovács- és teremtőisten. Dazbog és Szvarozsics atyja, az égi tűz őrzője

Faunus, az ókori Róma erdő-, legelő- és nyájistene. Eredete, az álomorákulum, a Lupercalia és a P...

Ala, a déli szlávok vihar- és jégverés-démona. Eredet, a sárkánnyal vívott harc és a vallástudomá...