A Qalupalik démon az inuit hagyományban.
A zöldbőrű tengeri lény felügyelet nélkül hagyott gyerekeket ránt a jég alá. A jégpáncél alatt leselkedik a Qalupalik az inuit elbeszélések szerint a figyelmetlen gyerekekre. Az inuit tengerszelleme, a Qalupalik kapcsán a néphitbeli szerep és a jellegzetes ábrázolás egyaránt szóba kerül itt. A jégpáncél alatti veszély képzetét személyesíti meg ez a figura, akinek intő szerepét röviden világítja meg a bevezető szakasz.
A Qalupalik a hagyomány szerint Kanada és Grönland tengerijege alatt leselkedik: zöldbőrűen, nyálkásan, hosszú körmökkel. Állítólag megragadja a gyerekeket, és az amautiban a mélybe viszi őket.
Franz Boas 1888-ban jegyezte fel az elbeszélést. Célja az, hogy távol tartsa a gyerekeket a törékeny jégperemtől.
Típus: Tengeri lény és gyermekriasztó figyelmeztetőalak
Eredet: szóbeli inuit hagyomány
Szövegek: Franz Boas, 1888
Időszak: 1888 óta írásban
Megjelenés: zöldbőrű, hosszú körmök
Szóbeli hagyomány, amelyet 1888-ban Franz Boas rögzített írásban.
Arktikus partvidékek és jégpáncél-területek Kanadában és Grönlandon.
Etnográfiailag Boas óta adatolt; feljegyzéseinek pontos könyvészeti azonosítása még ellenőrzést igényel.
Inuktitut: Qalupalik az egyes szám, Qallupilluit a többes szám ugyanazon alaknak.
Megjelenés
Emberszerű, zöld nyálkás bőr, hosszú haj és úszóhártyás ujjak.
Hatás
A jég alatt leselkedik, és megragadja a felügyelet nélkül hagyott gyerekeket, állítólag azért, hogy fiatal maradjon.
A legfontosabb szempontok egy pillantásra.
Az arktikus inuit hagyomány figyelmeztetőalakja, 1888 óta írásban is rögzítve.
Felügyelet nélkül hagyott gyerekekre a tengerijég peremén.
Zöld, nyálkás bőr, hosszú haj, hosszú körmök.
Nevelési célú figyelmeztetés az életveszélyes jégperemtől.
Felügyelet és éberség, nem pedig tilalomszó vagy elhárító rítus.
A tengerúrnő Sedna, apja, Anguta, valamint a szláv ruszalka a rokon vízi hagyományokból.
A név egyes számban Qalupalik, többes számban Qallupilluit. Franz Boas 1888-ban dokumentálta az elbeszéléshagyományt. A jég alatt gyerekekre leselkedik, és az amautiban viszi el őket.
A néphagyomány szerint azért van szüksége a gyerekekre, hogy fiatal maradjon. A döntő mozzanat a nevelési funkció: a lény az életveszélyes helytől óvja meg a gyerekeket.
A Qalupalik gyerekkönyvek révén vált ismertté, mindenekelőtt Elisha Kilabuk és Joy Ang The Qalupalik (2011, Inhabit Media) című munkája által.
Vallástudományos szempontból pedagógiai figyelmeztetőalak, nem kultuszlény, hanem gyermekijesztő.
A középpontban nem tilalomszó áll, hanem egy szabály: a gyerekek ne menjenek felügyelet nélkül a jégperemhez. Kilabuknál egy éber gyerek ki is játszhatja.
Védőjelként amulett, csengők és só szerepelnek.
A Qalupalik a tengerúrnő Sedna és apja, Anguta köré szerveződő arktikus hagyománykörhöz tartozik. Közel áll hozzá a szláv ruszalka. A víziszellemek között nincs közvetlen megfelelője.
Mire való a Qalupalik-történet?
Távol tartja a gyerekeket a veszélyes jégperemtől.
El lehet menekülni tőle?
Egyes változatokban igen, egy éber gyerek számára.
További alapművek az irodalomjegyzékben.
Aki a Qalupalik inuit mondák iránt érdeklődik, vagy arktikus tengeri lényt keres, ugyanarról az alakról kérdez: egy zöldbőrű intőalakról a törékeny jégperem szélén.
A különböző kultúrák hagyományai Qalupalik ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

Enji (Zjarri, I Verbti), az albán hagyomány rekonstruált tűzistene. Eredet, tűzhelykultusz és val...

Pesanta, a katalán lidércnyomás-szellem kutyaalakban. Eredete, a mellkasi nyomás, az alvási bénul...

Masaw, a hopik tűz-, halál- és földistene. Eredete, szerepe a negyedik világ őrzőjeként és vallás...

A Haltija, a finn védőszellem fogalma. Eredete, minden hely genius locija és vallástudományos ért...

Vörsa, a komik erdőszellemje, a vadászszerencsét és a vadászati erkölcsöt őrzi. Eredete, megjelen...

Szélatya, a magyar néphit szélkirálya és szélatyja. Eredete, a hegy széllyuka és vallástudományos...