iWell Guard

Kozmikus információs mező – az energetikai vizsgálat módszertana

A kozmikus információs mező annak a szellemi hagyománynak az értelmezésében, amelyben az iWell Guard dolgozik, egy nem fizikai információs mező: az a szint, amelyen az energetikai vizsgálatok és a mediális észlelések zajlanak.

Ez az oldal tisztázza a fogalmat, a módszertant és az elhatárolásokat: mit értünk alatta, mit nem, és hogyan jelöljük meg átláthatóan a kozmikus információs mezőből származó megállapításokat a részletes oldalakon.

A kozmikus információs mezőt az iWell Guard-on korábban tudatmezőnek is neveztük.

Meditierende Silhouette mit konzentrischen Aura-Schichten in kosmischem Sternenraum

Kozmikus információs mező

A kozmikus információs mezőben az érzékekkel közvetlenül nem észlelhető világ határain túl vizsgálunk energetikai jelenségeket. Ez az oldal azt a módszertani koncepciót ismerteti, amely az iWell Guard munkájának alapját képezi: mit értünk a fogalom alatt, hogyan dolgozunk vele, és hol húzódnak a határai.

A kozmikus információs mező kifejezést itt nem szó szerinti fizikai értelemben kell venni, hanem munkámodellként. Azt a szférát jelöli, amelyben a mediális gyakorlók olyan információkat észlelnek, amelyek a hagyományos öt érzékkel nem hozzáférhetők. Munkanyelvként használjuk a finomanyagú munka különböző iskolái között, anélkül hogy egyetlen meghatározott metafizikai elmélethez kötnénk magunkat.

A kozmikus információs mező képezi az energetikai vizsgálat alapját.

Koncepció

A kozmikus információs mező annak a hagyománynak a felfogásában, amelyben az iWell Guard dolgozik, az a rezonanciatér, amelyben a tudat és az információ találkozik, függetlenül a térbeli közelségtől és az anyagi okozatiságtól.

Ebbe a modellbe különböző források épültek be: a 19-20. századi nyugati ezotéria fogalmai (a teozófiai iskola ákásakrónikája, éterikus test), Rudolf Steiner antropozófiai iskolázási pedagógiája, a sámánhagyomány „valóság a valóságok mögött” szemlélete, valamint a tudatkutatás modern tér-elméleti modelljei, mint David Bohm holografikus hipotézise vagy Rupert Sheldrake morfikus mező elmélete.

Ezek közül egyik forrás sem nyújt önmagában teljes elméletet. Amit az iWell Guard-on alkalmazunk, az egy pragmatikus szintézis: olyan modell, amely a gyakorlatban működőképes, anélkül hogy a kizárólagos leírási keret igényét formálná magának.

Ez a módszertani szerénység a munka előfeltétele: csak az képes megállapításait átláthatóan dokumentálni és kritikusan vizsgálni, aki saját modelljét modellként ismeri fel.

Módszertan

A kozmikus információs mezőben végzett vizsgálat meghatározott lépéseket követ: előkészítés, küszöbátlépés, kérdésfogalmazás, észlelési fázis, visszatérés és dokumentáció. Az egyes fázisokat a vizsgálatról szóló oldal részletesen ismerteti.

Módszertanilag alapvető az észlelés és az értelmezés szétválasztása. Amit a kozmikus információs mezőben képként, érzésként vagy hangként fogadnak, az nyersadat. A konkrét megállapítássá való fordítás mindig már értelmezés, és ezért tévedésre hajlamos.

A dokumentációban ezért jelöljük, mi volt a közvetlen észlelés és mi az értelmezési lépés. Ez a forrásmegjelölés fegyelme teszi a különbséget egy ellenőrizhető módszertani gyakorlat és egy kötelezettség nélküli „megérzés” között.

Elhatárolás

A fogalmat kifejezetten modellként alkalmazzuk, nem fizikai tényként. A kozmikus információs mező természettudományos értelemben sem mérve, sem igazolva nincs.

Különböző kutatási megközelítések – a parapszichológiától az antropozófiai szellemtudományon át az olyan egyetemek akadémiai pszi-kutatásáig, mint a princetoni Princeton Engineering Anomalies Research (1979, 2007) és az edinburgh-i Koestler Parapsychology Unit – olyan jelenségeket vizsgáltak, amelyek egy ilyen mezőre vonatkoztathatók, anélkül hogy konszenzusképes fizikai leírás született volna.

Ebből nem formálunk igazságigényt. Aki a modellel dolgozik, vegye azt annak, ami: módszertani keret, amely bizonyos tapasztalatokat reprodukálhatóvá és leírhatóvá tesz – nem több, nem kevesebb.

Aki tisztán materialista állásponton áll, heurisztikus nyelvként tekinthet a modellre; aki idealista vagy dualista megközelítést képvisel, egy valós szféra közelítéseként értelmezheti. Mindkét olvasat összeegyeztethető a gyakorlati munkával.

Elmélyítés

A kozmikus információs mező fogalma a nyugati ezotériában először szisztematikusan 1900 körül jelenik meg.

Helena Petrovna Blavatsky teozófus The Secret Doctrine (1888) című művében az ákásakrónikát az összes tudás egyetemes táraként írja le. Rudolf Steiner átveszi a gondolatot, és iskolázási írásaiban – különösen a Wie erlangt man Erkenntnisse der höheren Welten? (1904) című művében – kidolgozza a kontrollált hozzáférés módszertanát.

Az antropozófiai iskola különbséget tesz a fizikai-testi, az éterikus, az asztrális és az én-szint között; az utóbbi hármat a finomanyagú tudat rétegeiként tárgyalja.

A 20. században Carl Gustav Jung a kollektív tudattalan fogalmával, Rupert Sheldrake pedig a morfikus mezők elméletével hasonló gondolatokat dolgoz fel, a teozófiai szókincs közvetlen hivatkozása nélkül. David Bohm az implicit rend fogalmával egy kvantummechanikailag motivált változatot fogalmaz meg.

A Princeton Engineering Anomalies Research (PEAR, 1979, 2007) természettudományos keretek között vizsgálja a tudat és az anyag kölcsönhatásait. Ezek a különböző szálak képezik azt a hátteret, amelybe az iWell Guard-on alkalmazott kozmikus információs mező fogalmát el kell helyezni – anélkül hogy ezek bármelyikével azonos lenne.

Történeti kontextus

Gyakorlat az iWell Guard keretében

A gyakorlatban a kozmikus információs mező az iWell Guard-on munkámodellként szolgál annak leírásához, amit egy mediális vizsgálat során észlelnek.

Konkrétan: amikor egy gyakorló az ügyféllel folytatott előbeszélgetés során egy implantátum vagy idegen kötés jelenlétét vizsgálja, megállapításait a kozmikus információs mező modellel összhangban álló nyelven írja le – a finomanyagú testben való elhelyezkedés, energetikai jelleg, forráshoz vezető kapcsolódási vonal, különböző feloldási gyakorlatok hatékonysága.

A megállapítások a forráshierarchia szerint vannak megjelölve: mi volt a közvetlen észlelés, mi következik tapasztalatalapú értelmezésből, és mi észlelhető az iWell Guard védelmi mezején keresztül. Ez a differenciálás nem a tartalmi lényeg feladása, hanem annak előfeltétele – csak a megfigyelés és az értelmezés egyértelmű szétválasztása teszi lehetővé a kritikus vizsgálatot és az időbeli fejlődést.

Kozmikus információs mező és tudomány

Az a kérdés, hogy a kozmikus információs mező jelenségei tudományosan megragadhatók-e, folyamatos vita tárgya. Az egyik oldalon az elutasító álláspontok állnak, amelyek minden finomanyagú leírásban a módszertani naturalizmus megsértését látják.

A másik oldalon egy kutatási hagyomány áll, amely pszi-kutatás, anomalisztikus pszichológia vagy tudatkutatás elnevezések alatt kísérli meg bizonyos, rendkívülinek észlelt hatásokat kontrollált körülmények között vizsgálni.

Klasszikusok Charles Honorton 1970-es és 80-as évekbeli ganzfeld-kísérletei, Daryl Bem és mások általi replikációja, valamint a Princeton Engineering Anomalies Research hosszú távú adatgyűjtése. A statisztikai eredmények nem egyértelműek: a véletlen fölötti hatások előfordulnak, de kicsik, nehezen reprodukálhatók, és módszertani kritika tárgyát képezik.

Az iWell Guard-on ezt a kutatási hagyományt jelzésnek tekintjük arra, hogy léteznek igazolható jelenségek, amelyek a klasszikus fizikai-materialista világképpel nem magyarázhatók teljes mértékben. Ebből azonban nem következik igazságigény egy meghatározott finomanyagú modellre, hanem a feljogosítottság arra, hogy módszeresen gondosan dolgozzunk olyan tapasztalatokkal, amelyek ebbe a spektrumba tartoznak.

Gyakori félreértések

A kozmikus információs mező nem az agy. Nem egyetlen ember szelleme. Nem a kollektív képzetek összessége szociológiai értelemben.

Nem azonos olyan vallási fogalmakkal sem, mint a Szentlélek Szellem vagy a Tao. A fogalmat módszertani gyűjtőnévként alkalmazzuk mindazon megfigyelési szintekre, amelyeken a mediális észlelés az öt hétköznapi érzék határain túl dolgozik.

Aki részletesebben kíván megismerkedni a különböző történeti és filozófiai álláspontokkal, a szószedetben további fogalmakat talál, a módszertanról szóló oldalon pedig a gyakorlatba való beillesztést.

Válogatott bibliográfia a kozmikus információs mezőhöz:

  • Sheldrake, Rupert: Das schöpferische Universum. Die Theorie der morphogenetischen Felder. Piper, München 1981.

Megjegyzés: Ez a válogatás tájékozódásul szolgál; a részletes bejegyzések saját, gondozott forráslistát követnek.

További alapművek az irodalomjegyzékben.