Black Shuck szellem az angol néphagyományban.
Fekete pokolkutya izzó szemekkel, a partokon és a templomoknál. East Anglia partjainak és templomainak hagyományához kötődik a fekete pokolkutya alakja, amelynek elbeszéléseit tárgyszerűen foglalja össze a bevezető.
Black Shuck East Anglia angol grófságainak kísérteties fekete pokolkutyája: nagy, bozontos kutya egy vagy két izzó szemmel. Norfolkban és Suffolkban a vele való találkozást halálomennek tartják, más vidékeken viszont ártalmatlan vagy akár védelmező kísérőként jelenik meg az egyedül vándorlók mellett.
Black Shuck az 1577. augusztus 4-i monda révén vált híressé: ezen a napon állítólag egy heves vihar közben betört a blythburghi templomba, a hajóban megölt egy férfit és egy fiút, és megrongálta a tornyot. Ugyanazon a napon hasonló esemény történt a közeli Bungayban is.
Típus: Fekete kísértethund, kelet-angliai tengerparti halálomen
Eredet: Kelet-angliai néphit, neve az óangol scucca szóból, démon
Szövegek: Az Angolszász Krónika Peterborough-változata kb. 1127-ből, Abraham Fleming 1577-es röplapja, későbbi folklorisztikai gyűjtemények
Időszak: Korai adat kb. 1127-ből, nevezetes leírás 1577-ből, napjainkig élő monda
Megjelenés: Nagy fekete kutya egy vagy két izzó szemmel
Korai adattól napjainkig: Fekete kísértethund már kb. 1127-ben megjelenik az Angolszász Krónika Peterborough-változatában; a legismertebb egyedi adat 1577-ből való, a hagyomány rendszeres gyűjtése csak a 19. századtól kezdődött.
East Anglia, különösen Norfolk és Suffolk grófságai, valamint a Fens, Essex és Lincolnshire.
Jó: Abraham Fleming 1577-es röplapjában egykorú elsődleges forrás áll rendelkezésre, amelyet az Angolszász Krónika és későbbi folklorisztikai gyűjtemények egészítenek ki.
Óangol: A Shuck név valószínűleg a scucca szóból ered, amely démont vagy gonosztevőt jelent; egy nyelvjárási magyarázat szerint a shucky, azaz bozontos szóból vezethető le. Mindkét értelmezés illik a hagyományban megőrzött alakhoz.
Megjelenés
Black Shuck nagy, bozontos szőrű fekete kutya képében jelenik meg, egy vagy két izzó szemmel, mérete helyenként borjúnagyságot is elér. A túlvilág és az evilág határát, valamint a halál hirtelen, feltartóztathatatlan megjelenését testesíti meg elhagyatott helyeken.
Hatás
Aki Norfolkban, Suffolkban, Lincolnshire-ben vagy Essexben találkozik vele, annak a hagyomány szerint saját vagy egy hozzátartozója halála következik be. Ritkább elbeszélésekben viszont védelmezőn kíséri haza az utazókat. Éjszaka jelenik meg tengerpartokon, dűlőutakon, határhelyeken és templomoknál.
A pokolkutya legfontosabb jellemzői egy pillantásra.
Az angol fekete kísértethundok családjának tagja, gyökerei East Anglia halállal és előjelekkel kapcsolatos néphitébe nyúlnak.
Egyedül éjszakázó vándorok és templomba járók, akiknek a találkozás saját haláluk vagy valamely hozzátartozójuk halálának előjeleként számít.
Nagy, bozontos fekete kutya, helyenként borjúnagyságú, egy vagy két izzó szemmel.
Halálomen tengerpartokon, dűlőutakon, határhelyeken és templomoknál; ritkábban védelmező kísérője az éjszakai utazóknak.
A kutyát ne szólítsák meg, ne nézzék szembe és ne támadják meg, hanem nyugodtan haladjanak tovább, hiszen megbízható védelmi rítusok alig ismertek ellene.
Yorkshire Barghestje és a walesi Cŵn Annwn ugyanennek a kísértethund-hagyománynak részeként.
A Shuck név valószínűleg az óangol scucca szóból ered, amely démont vagy gonosztevőt jelent; egy nyelvjárási magyarázat szerint a shucky, azaz bozontos szóból vezethető le. Fekete kísértethund korai adata már az Angolszász Krónika Peterborough-változatában megtalálható, kb. 1127-ből.
Az alak mégis az 1577. augusztus 4-i beszámoló révén vált híressé: egy heves vihar közben Black Shuck állítólag betört a blythburghi templomba, a hajóban megölt egy férfit és egy fiút, és megrongálta a tornyot. Ugyanazon a napon hasonló esemény történt a közeli Bungayban is. Abraham Fleming prédikátor az eseményeket a A Straunge and Terrible Wunder című röplapban írta le.
Black Shuck az egyik forrásának számít Arthur Conan Doyle 1902-es A Baskerville-ek kutyája című regényének, amely a kelet-angliai pokolkutya-mondákat dartmoori környezetbe helyezte. A zenében a The Darkness együttes 2003-as szerzeménye viseli a nevét. Napjainkban is East Anglia folklórjának szerves részét alkotja.
Vallástudományos szempontból Black Shuck a fekete kutya mint halálomen összeurópai motívumának klasszikus példája: a kutya mint lélekvezetőnek és előhírnöknek, küszöbhelyeken megjelenő alaknak megtestesítője. Előkeresztény elképzelésekre utal, amelyek a kutyát túlvilági lényként ábrázolták, és amelyeket a keresztény értelmezés ördögiként formált újjá.
A Black Shuck elleni védelmi szokásokra vonatkozó forrásanyag csekély és ellentmondásos. Leginkább egy magatartási szabály hagyományozódott át: a kutyát ne szólítsák meg, ne nézzék szembe és ne támadják meg, hanem nyugodtan haladjanak tovább. Megbízható védelmi rítusok Black Shuck esetében alig ismertek; lényegét tekintve előjelnek számít, amellyel találkoznak ugyan, de varázslással nem lehet előle menekülni. A brit folklórban általánosan a vas és a patkó számít elterjedt védelemnek kísérteties lények ellen, templomküszöbökön ezt egy megszentelt védőgyertya egészíti ki.
Black Shuck mindig halálhírnök volt?
Nem. Norfolkban és Suffolkban gyakran gonosznak és halált hozónak tartják, másutt viszont ártalmatlan vagy éppen védelmező kísérőként jelenik meg.
Honnan származnak a blythburghi templomban látható égésnyomok?
A templom az északi ajtón lévő pörkölésnyomokat az 1577-es mondának tulajdonítja; történetileg nem bizonyítottak.
Van-e kapcsolat Black Shuck és a Baskerville-ek kutyája között?
Motivikusan igen. A Black Shuckhoz fűződő kelet-angliai pokolkutya-mondák Arthur Conan Doyle regényének egyik ihletforrásai közé tartoznak.
Ajánlott belső hivatkozások:
További alapművek az irodalomjegyzékben.
Fekete kísértethundként Black Shuck East Anglia pokolkutyája par excellence: előjel a tengerparton és a templomoknál, amelynek izzó szemei napjainkban is ott kísértenek Norfolk és Suffolk útjain.
A különböző kultúrák hagyományai Black Shuck ellen a következő védelmi eszközöket említik:
Összehasonlítás a Védelmi Iránytűben →Ajánlott védelmi eszközök
A gyűjtemény legegyszerűbb védelmi eszköze: 41 réteg 999-es aranyból, platinából, ezüstből és szilíciumból, Ruhla városában (Türingia) készítve. Nem igényel aktiválást, nem kötődik személyhez, és a hagyomány szerint körülbelül 50 méteres körzetben hat, viselés nélkül is.
Kapcsolódó lények

Medea Apollóniosznál és Euripidésznél: kolkhiszi varázslónő, Hekaté-papnő, anya és gyilkos.

Amun szél- és levegőaspektusa, az egyiptomi vallás Rejtett istene. Eredet, a hermopoliszi Ogdoasz...

Hone-onna, a japán csontnő. Eredete a Kaidan Botan Doro-ban, a halott menyasszony mint csontváz é...

A lwa a haitiani vodou közvetítő szellemei a teremtőisten és az ember között. Vallástudományos be...

Az Each-uisge, a skót lochokon élő legveszélyesebb víziló. Eredete, mondái, ragadós bőre és az át...

Wieland a kovács, a germán monda mesterkovácsa. Eredete, fogsága, bosszúja és vallástudományos be...